HTML

Egy egyszerű polgár agymenései

Talán mindenkivel előfordult már az életben, hogy hosszabb-rövidebb időre kikapcsolódni vágyik. Ám ez a kikapcsolódás nem csak a klasszikus értelemben vett "menjünk-diszkóba-és-igyunk-három-hányásig" lehet, hanem lehet egyfajta analízis. Analízis az életünkről, mit miért csinálunk úgy ahogy, mi miért van úgy ahogy. Nos, valami ilyesmiről fog szólni ez a blog.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

A káros és nem káros szenvedélyekről

2009.08.02. 21:27 Tomasz_a_gozmozdony

Most minden tudományos magyarázatot megpróbálok kiszorítani ebből a postból, nem térnék ki a kémiai, illetve egyéb más folyamatokra, amiket a szenvedélyek okoznak.

Hogy mire is gondolunk, amikor káros, vagy épp nem káros szenvedélyről beszélünk?

A mindennapi életben számos olyan dolog van, amit kötelezettségünkként muszáj megcsinálni. Napi, heti, havi, éves szinten. Ezt nem mi választjuk, meg KELL csinálni. Ahhoz, hogy ebbe ne betegedjünk bele lelkileg, minden embernek szüksége van egyéb tevékenységekre, amik kizökkentik ebből a mókuskerékből.

Reggel felkelünk, elmegyünk dolgozni. Elmegyünk, mert el kell mennünk. Ha nem mennénk, nem lenne pénzünk, nem tudnánk teljesíteni az egyéb kötelezettségeket. Befizetni a számlákat, fenntartani egy életszínvonalat, és a sort még folytathatnám is, de lényegtelen.

Amikor befejezzük a munkát, általában keresünk magunknak egy tevékenységet, aminek gyakorlása során gyorsan háttérbeszorítjuk a munkahelyi eseményeket, a stresszt, és mindazt a sérelemhalmazt ami a nap folyamán ért minket. Munkahelyen, utcán, egy dugóban, s a többi. Ezek a tevékenységek nagyon szerteágazók. Van, aki a munka utáni sörre esküszik, van, aki dohányzik, van, aki vásárol, van, aki egyszerűen TV-t néz, vagy sportol. Ezek mind olyan tevékenységek, amik felkészítenek arra, hogy a következő napot is ki kell bírni. Segítségükkel elülnek azok a felesleges, magas energiák, amik ketyegő bombaként vannak bennünk nap mint nap.

Sajnos vannak olyan esetek, amikor ezek a dolgok már nem elegek. Ritka az ilyen, de van. Ilyenkor huzamosabb ideig tartó terhelés mellett depresszió, különböző lelki problémák jelentkeznek, végül megbetegszik a delikvens. Ez lehet az örökös munkahelyi egrecíroztatás miatt, a pocsék magánélet miatt (bizonyos szinten ez is kötelezettség), a kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt, és még ezer más dolog miatt.

Asszem most is valami megfoghatatlan dolog megismerését, megismertetését tűztem ki célul, a poszt olyan lett, amilyen. Igazából nem is fontos, hogy értsük. Mint oly sok más, ez is megannyi apró részletből (néha értelmetlenből) tevődik össze.

Annyi biztos, az ember élete során szenved el veszteségeket. Egy családtag, ismerős, barát elvesztése, stb. Ahogy öregszünk, ezek a veszteségek egyre csak nőnek. Az élet velejárójaként.

Egy szó mint száz, ezek a pótcselekvések, amiket úgymond felejtésre használunk, meghatározó részei az életünknek. Nélkülük nem tudnánk létezni, kötelezettségeket vállalni. Egyfajta dopping, ami átsegít a szürke hétköznapok monotóniáján.

Szólj hozzá!

Előszó

2009.08.02. 21:17 Tomasz_a_gozmozdony

A blog azért jött létre, mert bár felgyorsult világunkban egyre inkább az automatizmusokra vagyunk utalva, azért lássuk be, nem mindig jó az, hogy visz magával az a bizonyos ár. És mi csak tehetetlenül sodródunk, várva sorsunk beteljesülését. Az átlagember nem is nagyon akarna ezen változtatni (hozzáteszem, nem is lehet), sőt, nem is érdekli az a tény, hogy ő most bizony kőkeményen egy folyamat, egy rendszer része. Ezt a rendszert azonban nem ő alakítja, hanem a rendszer alakítja őt. Aki egyszer kiesik ebből a rendszerből, borzasztó nehezen fogadja be újra. A rendszernek nagyon komoly személyiségmódosító hatása van, aki nem megfelelő az adott feladatkör elvégzésére, egész egyszerűen nem kerül be ebbe a körforgásba. A cél viszont kétségtelenül az, hogy mindenki bekerüljön. Hogy miért? A napi megélhetés, szocializálódás (amibe ugyanúgy beletartozik az ápoltság, mint az általános viselkedésformák), a tűréshatár mind-mind ennek a végeláthatatlan elvárás-kavalkádnak a részei. Nem tudunk mindennek megfelelni egyszerre, így optimalizálni kell magunkat, olyan alapvető dolgokban való megfelelésre kell kizárólag törekedni, ami segít, hogy előremozduljunk a társadalom képzeletbeli szamárlétráján. Amin minél magasabban áll valaki, annál nagyobb tekintélye lesz a többi taggal szemben.

Írásaimban megpróbálok rávilágítani az alapvető mechanizmusokra, természetesen saját tapasztalataimból táplálkozva. Ezt nem kell szentírásként kezelni senkinek sem, hiszen csak az egyéni véleményem vetülete, mindennapi dolgokra vonatkoztatva.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása